“PPR númeru 14/V/ (4a) kona-ba konvensaun dupla tributasaun ne’e nia objetivu tributasaun impostu sira. Ezemplu, funsionáriu públiku sira iha ne’e, Estadu Timor-Leste ko’a ona iha ne’eba impostu no akordu ne’e ratifika bele fasilita sira ba fali servisu iha Portugál ne’eba labele ona ko’a tan impostu husi Estadu Portugál. Nune’e mós hanesan ho Portugál”, dehan Prezidente Komisaun B, José Agostinho Sequeira ‘Somotxo’ iha PN, kuarta (29/06).

Ba konvensaun ida-ne'e Timor-Leste ho Portugal selebra akordu refere iha 2011 maibé Estadu Portugál ratifika uluk ona, no parte Timor-Leste to’o agora seidauk.

Tanba ne'e, Komisaun B deside konvida Membru Governu husi Ministéiru Finansa (MF) no Ministériu Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun (MNEK) atubele diskute PPR númeru 14/V/ (4a) kona-ba konvensaun dupla tributasaun, iha matéria impostu kona-ba rendimentu.

Vise-Ministru Finansa (MF), António Freitas hatete, konvensaun ida-ne'e ho objetivu atu regula prosesu selu impostu husi sidadaun Timor-Leste ho Portugal.

Bainhira konvensaun ne'e kuandu Timor-Leste ratifika ona sidadaun timoroan ho Portugál ne’ebé daudaun ne’e hanesan timoroan servisu iha Portugál no sidadaun Portugál servisu iha Timor-Leste sujetu impostu.

Hanesan ezemplu bainhira sidadaun timoroan servisu iha Portugal selu ona impostu iha Portugál mak sei la selu tan iha Timor-Leste enkuantu hanesam mós ho sidadaun Portugál ne’ebé selu ona nia impostu iha Timor-Leste, nia sei la selu tan impostu ba Portugál.

“Kualkér impostu ne’ebé sidadaun sira selu depende ba nasaun ne’ebé nia servisu ba. Sé nia iha Portugál siknifika iha rejime rasik kona-ba lei tributária nian no ita-nian Timor-Leste mais $500 aplika kedas 10% no 4% ba sosiál ne’ebé ida-ne’e mak ita la’o iha jurídika tributária”, esplika nia. (*)