Login to your account

Username *
Password *
Remember Me

SEKooP: Eduka Agrikultór sai Kreativu, Harii Industria Uma-kain Featured

Sekretariu Estadu Estadu Kooperativa hasoru malu hela ho Primeiru Ministru VIII Governu Konstitusional ninian iha Palasiu Governu iha momentu ruma liu ba kotuk. Sekretariu Estadu Estadu Kooperativa hasoru malu hela ho Primeiru Ministru VIII Governu Konstitusional ninian iha Palasiu Governu iha momentu ruma liu ba kotuk. foto Midia SEKoop

Tempotimor, (Dili) - Durante ne’e, agrikultór barak mak foku de’it oinsa atu halo produsaun hodi konsumu no restu fa’an ba merkadu tradisional hodi bele hetan netik osan. Maibé, agrikultór sira la kreativu hodi bele dezenvolve buat ne’ebé sira produs sai produtu seluk ne’ebé iha valor ekonomia boot liu.

Atu bele solusiona ida ne’e, Sekretariu Estadu Kooperativa (SEKooP) ne’ebé lidera husi Arsenio Pereira, planu ona oinsa atu eduka agrikultór sira hodi bele sai kreativu.

Liu husi politika ida ne’e, SEKooP hakarak atu transforma agrikultór ne’ebé durante ne’e hatene produs, konsumu no fa’an de’it ba merkadu tradisional hodi bele iha abilidade atu produs mós produtu seluk husi komoditi agrikultura ne’ebé sira produs.

Bainhira agrikultór sira iha ona abilidade, automatikamente sei hamoris mós industria nivel kiik ne’ebé baibain hanaran Industria Uma-kain.

Ho industria ne’e, agrikultór sira bele transforma produtu ne’ebé sira produs sai produtu seluk ne’ebé sira bele fa’an ba merkadu.

Politika SEKooP ne’e la’os de’it halo agrikultór sira sai kreativu, maibé mós bele rezolve uitoan problema dezempregu. Tanba, ho industria uma-kain, agrikultór bele loke kampu serbisu ba nia an rasik no mós ba ema seluk.

Atu hatene di’ak liu tan politika ida ne’e, Jonalista Tempo Timor (JTT) halo intervista eskluzivu ho Sekretariu Estadu Kooperativa (SEKooP) Arsenio Pereira, iha nia knar-fatin, foin lalais.

 

JTT: Señor Sekretariu Estadu bele esplika kona-ba ita-boot nia programa harii Industria Uma-kain. Maizumenus saida mak ita-boot hakarak halo?

SEKooP: Durante ne’e sempre mosu kestaun husi agrikultór sira katak “Ami produz mais merkadu loloos ne’e iha ne’ebé?”. Ha’u dehan, primeiru se ita ko’alia kona-ba merkadu, tanba ita mós hatene katak ita defisil iha ai-han, ita mós dehan katak mal nutrisaun, ita mós dehan katak iha Ministériu Edukasaun hanesan merenda eskolar ne’ebé ke tenke iha produtu husi ita-nia rai laran, entaun ha’u nia resposta simples mak ne’e, merkadu primeiru antes ba merkadu sira seluk ne’e ita-nia kabun. Maibé antes ba ita-nia kabun mós ita tenke iha jestaun ba komoditi ne’e rasik. Ezemplu, se ita produz batar, ita daan, haan, ida ne’e dala-ruma dala ida de’it ita mós bosan ona, entaun oinsa par ita halo transformasaun par depois ba fali produtu seluk.

Tanba hanesan ha’u nia esplikasaun katak, ida ne’e sei ba fali produtu lubuk ida. Bele sai materia prima ba tua, sutate, masin-midar ho buat sira seluk, entaun kuandu ida ne’e la’o ona, pelu menus ita halo ona Industria Uma-kain.

Ita halo produsaun umu-kain, primeiru ita produz ona, dadauk seidauk, tanba ne’e ita foin hahú, no realidade mós ita-nia inan-aman no avo sira produz dehan katak halo batar funan ka dala-ruma ami da’an de’it, maibé atu sai hanesan trigu ne’e laiha. Entaun responsabilidade husi SEKooP nian par depois ita produz ona, ita mós tenke hanoin iha kolleta, pos-kolleta, no iha pos-kolleta ne’e nia prosesamentu oinsa mak bele to’o iha merkadu. Entaun iha orsamentu 2020 ne’e ha’u sei tau mós par liu-liu ba sasan prosesamentu ninian ne’e. iha tinan ida ne’e liu husi transferensia públika ne’e tau ba par mákina iha pos-kolleta par pelumenus bele sai hanesan foos, kuandu sai foos ona ita bele tein hanesan foos baibain.

Ami sei halo lansamentu ida ba produtu ida ne’e rasik par oinsa bele tein no kuandu sai foos ona, ita bele halo mós katupa, bele te’in, entaun ninia tuir mai fali ne’e bele halo resto sorgum. Tanba iha komprensaun konteudu ne’e mós tuir iha sientifiku ne’e nia kolestrol kompara ho foos, foos nia kolestol aas, ida ne’e menus, ne’ebé ida ne’e di’ak mós ba saude. Entaun sai ona hanesan ne’e ita bele produz halo dose, bele sai roti tawar, cake, bele sai oioin, kosmetiku no produz oioin.

 

JTT: Maneira ka meius saida mak SEKooP sei halo hodi implementa programa ida ne’e?

SEKooP: Ha’u hakarak atu hatete katak, bainhira programa ida ne’e la’o no ema hotu-hotu la’o ho ida ne’e, buat ida kontribuisaun husi secoop, liu-liu ida atu emprega, tanba kuandu ema serbisu ona mak ita bele dehan employment iha timor ne’e, númeru dezempregu ne’e.

Agora, ha’u mós halo aproximasaun ho universidade sira, liu-liu universidade iha Timor ne’e, ida mak Fakuldade Agrikultura no ida mak Fakuldade Ekonomia, liu-liu sira finalista, atu sir abele ba serbisu hamutuk ho ita-nia inan-aman sira ne’ebé envolve ona iha kooperativa, par sira mós bele motiva no oinsa par sira mós hela metin iha ne’ebá.

Entaun iha ne’ebá mak ha’u hasai liafuan motivasaun ida katak ita mai husi kampong ba kampus fila fali mai kampung. Ita mai husi foho, ita mai aprende ona iha universidade oinsa mak ita tuun ba aplika ita-nia matenek sira ne’ebé ita hetan iha universidade ba hamutuk ita-nia inan-aman, tanba ita la produs produtu sira hanesan ne’e iha kapital, se ita funsionariu públiku, ne’e mós iha nia limitasaun, entaun oinsa mak ita rasik bele kria serbisu ba ita-nia aan no serbisu ba ema ida rua tan, ida ne’e mak ita bele hatun taxa dezempregu iha Timor Leste.

Ida ne’e hanesan estratejia ida ne’ebé ba oin ne’e ha’u projeta par iha tinan lima ne’e bele implementa, mais agora dadaun númeru kasar ne’ebé ha’u bele hateten katak sira ne’ebé envolve aan iha kooperativa kreditu uniaun ne’ebé ohin ha’u temi ne’e, ninia númeru de’it iha 15.000 itál. 15.000 itál ne’ebé ke sira iha no depois sira ne’ebé agora pra-kooperasaun par ba kooperasaun ne’e sira mai husi grupu agrikola, dadus ne’ebé iha ne’e, husi grupu sira ne’ebé iha ne’e 68.000 pesoas kompostu husi feto no mane hahú husi tinan kiik to’o tinan boot. Sira ne’e husi grupu produsaun, foin lalais ha’u ba, husi ha’u-nia ekipa sira ba levanta dadus katak, ida ne’e dadaus kasar ne’ebé ami fó ba, tanba depois -nia asesór tekniku balun iha ne’e no sira uza métodu PRA ne’e. final ne’e ei aprezenta iha loron 24-25.

Foin dadauk mós ha’u ba aprezenta ba Primeiru Ministru, no PM husu par ha’u halo aprezentasaun ida ba ha’u-nia programa no atividade par PM mós iha memoria uitoan par abanbairua tau fali orsamentu ba 2020 nian.

Ba ne’e hanesan razoavel, tanba ida ne’e mak hanesan ha’u hato’o uluk, maibé ne’e hanesan númeru ida ne’ebé kasar, bele aumenta mós iha, tanba ne’e sira hato’o iha fulan kotuk antes ha’u ba hasoru Primeiru Ministru, tanba ha’u husu sira fó mai ida ne’e. Mais antes ne’e mós ami halo retiru internal, ami ba halo iha Likisa-Maubara, sira mós aprezenta, entaun tanba ida ne’e mak ita númeru ida ne’e.

Kooperativa kreditu uniaun ne’e 15.000 itál. Entaun ita sura hamutuk kuaze 83.000 itál. Ha’u hanoin ne’e bele permanente ona, kuandu sira akomoda aan ona iha kooperativa no sira ne’e mai husi entidade oioin, balun funsionáriu públiku, liu-liu iha kréditu uniaun ne’e, balun funsionariu públiku, balun mestre, balun toos-nain, balun natar-nain, balun sei estudante, sira ne’e inklui hotu, maibé sira iha rural.

Rate this item
(0 votes)
Last modified on Monday, 08 July 2019 15:15
Tempo Timor

Ho hakraik an Tempo Timor hato'o komprimentus ba laitor sira katak, Jornal Tempo Timor hahu mosu iha imi le'et atu fasilita informasaun ba imi. Tamba ne'e ami presiza ita boot sira nia tulun atu ekipa jornal ne'e nian bele halao servisu jornalismu ho didiak.

Jornalista Jornal Tempo Timor, bandu atu hetan envelope ka sasan ruma husi fontes informasaun sira.

www.tempotimor.com
Darwin_Optic

.

Contact us

Palapasu
Dili, Timor-Leste
+670 7723 4852
+670 7728 1698
https://www.tempotimor.com

Kalendariu Arkivu

« January 2022 »
Mon Tue Wed Thu Fri Sat Sun
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31            

Tempo Timor Networks

Online Counter