Tuir informasaun ne'ebé www.tempotimor.com asesu iha pájina ofisiál Ministru Finansas, Rui Augusto Gomes katak, montante OJE ne'ebé hetan aprovadu, ida-ne’e esklui ho orsamentu ba INSS no Ezekusaun tuir Klasifikasaun Ekonómiku.
Tanba ne'e, Taxa ezekusaun reál tuir klasifikasaun ekonómiku aas liu mak iha kategória Saláriu no Vensimentu ne’ebé ezekuta ona millaun $60,5 ka 24% husi orsamentu alokadu millaun $256,9.
Ba taxa ezekusaun OJE 2022 iha kategória Bens no Servisu Governu ezekuta ona millaun $46,4 ka 9% husi orsamentu alokadu millaun $503,4 no Transferénsia Públiku ezekuta ona millaun $49,6 ka 7% husi orsamentu alokadu millaun $718,7.
Nune'e mós ba Kapitál Menór $206 mil ka 0,4% husi totál kategória millaun $46,7, Enkuantu Kapitál Dezenvolvimentu, kategoria importante ida ne’ebé bele fó kampu traballu no jere empregu rai-laran foin mak ezekuta de’it 1% ka millaun $4 husi totál orsamentu alokadu millaun $442,2.
Ezekusaun ne'e tuir programa durante trimestre dahuluk, maioria persentajen ezekusaun orsamentu konsentra ba programa Polítika Esternu atinje 37% husi totál orsamentu alokadu no tuir kedan ho programa edukasaun no treinamentu ne’ebé atinje 19%.
Maibé ba fali Programa Seguransa Nasionál tuur iha terseira lugar ho 18% tuir kedan ho Programa Saúde 17%, no Programa Boa Governasaun no Programa Desentralizasaun Administrativa nia ezekusaun atinji 15%, Programa Jestaun Finanseira 14%, Programa Igualdade Jeneru no Inkluzaun Sosiál 11 % no Defesa Nasional 10%.
Enkuantu Ezekusaun Liña Ministériu Ezekusaun Liña Ministériu to’o iha Trimestre dahuluk aas liu mak Ministériu Negósius Estranjeiru no Kooperasaun ne’ebé atinje ona 33%, tuir kedan ho PCM 26%.
Iha ne'e, MNEK no PCM nia taxa ezekusaun ne’e liu espetativa (25%) iha trimestre dahuluk. Ministériu ba Asuntus Kombatentes Libertasaun Nasionál 24%.
Aliende Liña Ministériu sira ne’ebé mak nia persentajen ezekusaun ki’ik liu iha trimestre dahuluk mak Ministériu Obras Públika 2%, MTKI 2%, Sekretáriu Estadu Kooperativa (SEKooP) 1% no MPRM 0,2%. Ezekusaun Órgaun, Servisu no Fundu Autónomo (OSFA) STAE atinje 39%, persentajen ida-ne’e mak aas liu iha finál trimestre dahuluk entre OSFA sira.
Purtantu ba Parlamentu Nasionál ne'e hanesan segunda entidade OSFA ne’ebé atinje maior persentajen ho 20%. Tuir kedan ho IPB, 19%. OSFA sira ne’ebé nia persentajen ezekusaun ki’ik liu iha finál trimestre dahuluk mak SNAEM 9%, IQTL 7% ho SASCAS 1%.
Maibé ba fali Ezekusaun iha nível Munisípiu taxa ezekusaun OJE 2022 iha nível munisípiu hatudu progresu di’ak iha trimestre dahuluk. To’o iha 31 fulan-marsu 2022, iha munisípiu neen mak nia ezekusaun di’ak hanesan Munisípiu Manufahi 23%, Lautein 21%, Covalima no Ainaro 20% no Munisípiu Baukau no Likisá 19%.
Kona-ba progresu ezekusaun ida ne’ebé di'ak ne'e, sei kontinua fasilita polítika desentralizasaun Governu Konstitusionál daualu ne'ebé lidera husi Primeiru Ministru, Taur Matan Ruak, inklui servisu desentralizasaun ne'e rasik lidera husi Ministériu Administrasaun Estatál.
Ba Ezekusaun ne'e tuir kategória Fundu Administrasaun no Autoridade Munisipál nia ezekusaun atinje15%-maior persentajen ezekusaun entre Fundu hotuhotu. Tuir kedan ho Fundu OSFA 14%. Fundu Dezenvolvimentu Kapitál Umanu (FDCH) no Liña Ministeriál atinje 10% no RAEOA 5%.
Enkuantu Fundu Covid-19 no Fundu Instraesturura (FI) nia ezekusaun mak ki’ik liu, foin mak atinje 3% no 1% iha trimestre tahuluk nia rohan. Ba oin, Governu sei aselera prosesu aprovizionamentu no estabelese kontratu sira.
Tanba ne’e, importante tebes atu eleva taxa ezekusaun liuliu FI iha trimestre daruak no datoluk tanba komponente ne’e sei ajuda dudu kresimentu ekonómiku, kria empregu iha rai-laran no hadi’ak imajen nasaun liuhusi dezenvolvimentu infraestrutura esensiál sira. (*)