Tuir informasaun ne’ebé www.tempotimor.com, asesu iha pájina Média F-FDTL, sábadu (13/08) katak, Tenente Jenerál Falur hatete, Memória rezisténsia levantamentu 11 agostu 1983 antes ne’e halo uluk ona iha área Loihunu no inaugura ne’e kontinuasaun projeto ne’ebé hala’o ona, kona-ba ilustrasaun no rekuperasaun memórias viuvas istória nian, tanba hanesan pakote husi levantamentu 1983 ne’ebé akontese iha Vikeké, iha ne’e mak halo kladestina ho komandu sira iha ai-laran hodi hamosu levantamentu ida-ne’e.

“Ida-ne’e espesifiku oituan tamba ita iha tinan haat-nulu-resin-hitu (47) liu ba matenek intelektuál lubuk ida hamahon-an iha organizasaun Frente Revolusionáriu Timor-Leste independénsia (FRETILIN) sira hamri’ik iha oin hodi hola desizaun, iha vinte agostu (20/08) sira kria forsa ida ne’ebé hanaran Forsa FALINTIL (Forsa Armadas Libertasaun Nasionál Timor-Leste) halo Frente ida hasoru Frente sira ne’ebé mak mosu iha momentu ne’ebá, depois hamosu tan invazaun Indonézia, ema forsa boot hakat tasi mai invade ita-nia rain lori besi kroat oioin mai hanehan ita hodi ukun ita”, dehan Tenente Jenerál Falur.

Tanba ne’e, iha inisiativa hodi konstrui monumentu ne’e ho objetivo dignifika vítima sira ne’ebé envolve no sai memória ba jerasaun foun sira hodi hatene istória funu libertasaun Timor-Leste ninian. 

“Ami halo monument ida-ne’e hodi reprezenta levantamentu 08 agostu 1983. Husi monumentu ida ne’e ita dignifika mós feto sira ne’ebé uluk sofre iha okupasaun Indonézia sira, ida ne’e faze dahuluk nian, enkuantu faze daruak mak ita agora halo tan ona memória iha área Buanurak ida”, hatete Tenente Jenerál.

Kontrusaun monumentu ne’e hahú iha fulan-jullu no finaliza iha fulan-agostu 2022, ho orsamentu husi fundu Tenente Jenerál Falur Rate Laek rasik, Veteranu no organizasaun rezisténsia sira.

Iha serimónia ne’e partisipa husi Autoriedade lokál Munisípiu Vikeké, Reprezenta Veteranu husi Parlamentu, Veteranus Munisípiu Vikeké no Komunidade sira iha suku refere. (*)